A zöldfélék élvezete - és veszélyei

Amikor kicsi voltam, Apa nagyon vigyázott, és kevés zöldfélét adott. Evelyin (a tenyésztőm) is mondta neki, hogy kezdetben óvatosan szoktasson a zöldfélékhez. A kisnyulak nem ehetnek azonnal nagy mennyiségű zöldeledelt egyszerre, mert hasmenésük lehet, és könnyen bele is halhatnak (ajajjj...). Aki kölyköt visz haza, mindig kérdezze ki a tenyésztőjét, hogy addig milyen zöldféléket evett a kisnyúl. Evelyn is mondta Apának, hogy sárgarépát adhat nekem (mondjuk ezt én is meg tudtam volna mondani neki...). Szóval, tetszett nekem a sárgarépa, majd a kevés paprika, és uborka is.
Szerintem a salátát is szerettem volna, de Apa soha nem adott. Azt mondja, a saláta a leveleiben nagyon felhalmozza a sok műtrágyát és növényvédő szert, amivel kezelik. Apa a tengerimalacoknak sem ad salátát, mert ők is könnyen belehalhatnak, még ha előtte ettek is sokszor. Elég egy "rossz" levél, és rövid gyomorrontás után meg is halnak... Durva. :o(

Füvet viszont kaptam, először abból is csak pár szálat. Apa azt mondta, hozzá akar szoktatni, mert addig nem szaladgálhatok a kertben, hiszen ott sok a fű, én meg biztosan bezabálok... Vagyis az első hetekben szép lassan növelte a napi fűadagomat. Minden zöldségevés után felkapott, és megnézte a fenekemet (tiszta ciki, de így volt), hogy nem megy-e a hasam. Ha ment (brrrr...) , akkor megmosta, és addig nem adott új zöldfélét, amíg megint nem bogyóztam rendesen.

Manapság már simán nyargalok itt a kertben össze-vissza, és belerágok abba, ami megtetszik. Persze az első időkben Apa is mindig ott lógott a nyomomban, és leste, miből eszem, hogy ha valami mérgező tetszene meg (pl. a botostyán), akkor közbe tudjon avatkozni. A fű a kedvencem, de mindig akad valami izgalmas gyomnövény is...

Majdnem minden nap kapok valami zöldségfélét is abból, amit a tengerimalacok is esznek. Apa minden vasárnap megy a piacra, és hoz egy nagy láda zöldségfélét, mert a nyavalyások sokan vannak (ő mondja ezt a malacokra), és minden nap kell nekik valami zöldség... Csak olyat vesz meg, amit ő maga is megenne (bár nincs oda a zöldségekért...), nem gagyit vagy szemetet, nehogy bajunk legyen tőle.

Itt éppen "belealudtam" a legelésbe: