Karácsony, egyebek, meg a ciki dolog...

Hát, ismét itt az év vége... Régen nem írtam, mert nem történt sok minden velem az utóbbi hónapokban. Bár volt egy kisebb zűr: bebolhásodtam (!). Apa mondta, hogy ezt inkább ne is írjam meg ide a blogra, mert tök ciki... Persze: el kellett telnie egy kis időnek, mire Apa észrevette a dolgot. Aztán meg jött minden: bolhacsepp, spray, fürdetés, még egy fürdetés. Brrrr... Ezt is a kutyáktól kaptam el. Apa nem gondolt rá, hogy bolhák engem is szerethetnek, csak akkor derült ki a dolog, amikor már visszaugráltak rólam a kutyákra. Mindegy. Túl vagyunk rajta. A bundám azóta is hatalmas, de kell is, mert minden nap kijárok kicsit a kertbe, még a mínuszokban is kint vagyok pár percet. Meg kell nézni, rendben van-e a kert, meg hát a kutyákat is meg kell kergetnem, amikor labdáznak.
Szóval, ettől eltekintve kissé unalmasan telik az időm. Ma végre kaptam egy levelet meg pár képet az unokáktól. Képzeljétek: bepasiztak! Íme a levél:

"Kedves Félix!
Hogy telt a Karácsonyod? A miénk jól, még a fa alá is beengedtek minket. A legkisebb ember miatt magasra kellett tenni, így nem maradhattunk felügyelet nélkül ott, mert leestünk volna. Aztán mikor a szobában szaladgáltunk ránk szabadult a 2 legfiatalabb ember. A kisebb még a szuszt is kiszorította Odettből, de mikor anyukája rászólt, szépen simogatott minket. Opál elég morcosan viseli a szekatúrát, így ő beül a kiságy alá ahol a kisember nem éri el.
Van egy nagyon csinos himalája srác a szomszéd ketrecben, de csak én sétálhatok vele mert Opál őt sem szereti, ha fülhosznyira kerül hozzá azonnal nekiesik és megharapja. Szegény Orti. Nem is értem mi baja vele Opálnak :( Én kedvelem.

Reméljük, te jól vagy.
Sok-sok puszi-nyuszi.
B.U.É.K Félix!

Opál és Odett!"


Szóval, mindnekinek B.Ú.É.K. tőlem is:
Félix

Az unokák:

A pasi: